Hálót adj, ne halat!

A vidék fejlődésének elkötelezettjei bozótos helyett tanösvényről, omladozó épület helyett kultúrházról, rendezetlen tópart helyett üdülőterületről, és a vidéken élő emberek számára munkahelyeket kínáló életképes vállalkozásokról álmodnak. A stratégiai tervezés, a partnerség és a területiség alapelvein nyugvó LEADER olyan eszköz, amely ha helyesen alkalmazzák, hosszútávon fenntartható fejlődést alapozhat meg a vidéki közösségekben és a helyi gazdaságban, Magyarországon is.

A LEADER-t (Liaison Entre Actions de Développement de l'Économique Rurale) az Európai Unió 1991-ben indította útjára a vidék gazdasági fejlesztésének céljával. Kezdetben ez a módszer a fejlesztéspolitika „fehér foltjaira” fókuszált. Azokra a helyi problémákra, igényekre kívánt alulról építkező, újszerű és rugalmas választ adni, amelyekre a fejlesztéspolitika fő áramai nem tudnak hatékonyan reagálni. A kísérleti és alulról szerveződő jelleg, az innováció a mai napig a LEADER egyik kulcsszempontja.

A LEADER közösségi kezdeményezés első másfél évtizedében bizonyította azt a hozzáadott értéket, ami alapján 2007-től „nagykorúsították”: az addig önálló program ekkor vált a vidékfejlesztési politika részévé, minden uniós ország számára kötelezően alkalmazandó prioritási tengelyévé. A 2014-2020-as tervezési ciklus újabb lépést jelentett a felnőtté válás útján: „közösség által irányított helyi fejlesztés” (CLLD) néven a városok számára is megnyílt a lehetőség e módszer alkalmazására, továbbá a közösségi szabályozás lehetővé tette a helyi fejlesztési stratégiák több alapból történő finanszírozását is. Így Magyarországon a tisztán EMVA (Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap) finanszírozású Vidékfejlesztési Program (VP) LEADER intézkedése mellett a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 7. prioritása, ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap) és ESZA (Európai Szociális Alap) forrásból biztosítja a tízezer lakos feletti városok számára a LEADER módszer kísérleti jelleggel történő alkalmazását.

Ez az eszköz abban segíti a helyi közösségeket, hogy képesek legyenek meghatározni és priorizálni térségük szükségleteit, adottságait és ezek alapján a fejlesztés fő irányait, valamint alkalmasak legyenek a helyi társadalom mozgósítására és a közösen megfogalmazott stratégiába illeszkedő projektek életre hívására. Magyarországon a tízezer lakos alatti vidéki települések mindegyike csatlakozott egy-egy LEADER akciócsoporthoz. Jelenleg 104, egyesületi formában működő civil, vállalkozói és önkormányzati partnerség – LEADER helyi akciócsoport (HACS) – dolgozik a 2020-ig megvalósítandó helyi fejlesztési stratégiák véglegesítésén. Ezek a stratégiák adják a támogatható fejlesztési projektek tartalmi kereteit. A konkrét projektek kiválasztásáról szintén a helyi közösség dönt. Ezzel ezek a csoportok az elkövetkezendő öt évre csaknem 48 milliárd forint hazai felhasználásának kereteit határozzák meg. Ez a forrás jelenleg a vidéki térségek egyik legfontosabb fejlesztési eszköze.

A 2014-2020-as uniós költségvetési periódus LEADER helyi fejlesztési stratégiáinak tervezése jelenleg a vége felé közeledik. Ennek a helyi tervezési folyamatnak a tartalmi és módszertani feltételrendszerét, a stratégiák elkészítéséhez szükséges strukturált adatbázist és a benyújtott tervezetek szakmai értékelését biztosította a Lechner Tudásközpont a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkárságának felkérésére. A Tudásközpont „külső szemként” tett javaslatokat arra, hogyan lehet erősíteni a stratégiák belső logikáját és külső koherenciáját, hogyan lehet és kell építeni a korábbi időszakok tapasztalataira és hogyan lehet az intézkedéseket úgy konkretizálni, hogy azokból a hazai szabályozásnak megfelelő helyi pályázati felhívások és megvalósítható fejlesztések szülessenek.

Magócs Kriszta – aki a Lechnerben a LEADER-rel kapcsolatos feladatokat koordinálja – szerint „A Helyi akciócsoportok egy része nagy hangsúlyt fektet a különböző, egymástól függetlenül megjelenő fejlesztési lehetőségek, programok és a helyi erőforrások összehangolására. Többen nemzetközi együttműködések lehetőségét kihasználva vágtak bele a Vidék Minősége védjegyrendszer kialakításába, számos helyi termelőt és szolgáltatót segítve ezzel az értékesítésben. Vannak, akik tematikus túraútvonalakra fűzik fel a helyi értékeket, látnivalókat és a minősítésnek megfelelő szolgáltatókat. Többen megragadják a Bejárható Magyarország program nyújtotta lehetőségeket, és a szakmai szövetségekkel együtt alakítják térségükben az egyes jármódok (lovas, kerékpáros, túrakenu, gyalogos és vitorlás) gerincútvonalai mentén a szükséges infrastruktúra- és „ráhordó” fejlesztéseket. A vidék egyik legsúlyosabb problémája az elszegényedés, melyre egyre több akciócsoport válaszol a helyi szociális, egészségügyi, oktatási, ifjúságügyi szakemberek hálózatba szervezésével és a helyi szükségletekre reagáló közös megoldások finanszírozásával.”

A LEADER megvalósítása igazi kihívás mind a nemzeti szinten, mind pedig a vidéki térségekben dolgozó kollégák számára. A siker egyik legfontosabb feltétele a végrehajtásban érintett különböző szervezeti egységek és szintek közös tanulásra való készsége és hajlandósága. A LEADER több mint tíz éves magyarországi megvalósítása alatt kiterjedt hálózatok alakultak, rengeteg értékes tudás és jó gyakorlat halmozódott fel az akciócsoportoknál. Akkor, amikor a vidék egyik legnagyobb problémája az értékes emberi erőforrás elvándorlása, fontos feladat e kapacitás meg- és mozgásban tartása.